A Karcsai Ertéktár falvédőgyűjteménye

A falusi konyha textilfajtái közé tartoztak a falvédők. Mint a nevük is mutatja, szerepük a frissen meszelt fal megvédése volt a későbbi szennyeződés ellen. E mellett a helyiség díszeivé is váltak. Általában a falhoz tolt asztal fölé helyezték el.

Faluházunk szépszámú gyűjteményt őriz belőlük.

Anyaguk főleg a korábbi időkben a vászon volt, amire ügyes kezű asszonyok mintát rajzoltak, feliratot írtak. Ezeket leginkább száröltéssel hímezték. Azután a szár- és laposöltés vált jellemzővé, de egy-egy keresztöltésest is találunk közöttük. A vászon mellett anyaguk lehetett pamutos vászon és a későbbiekben tiszta pamut. Ekkor már a vásárban, piacon, boltban vásárolt, előre rajzolt ún. drukkolt mintákat, feliratokat hímeztek.

A korai falvédőket kék színű fonallal varrták ki. Később több színt is használtak. A piros volt a jellemző, de időnként a két említett színen kívül a sárga, a zöld és a barna is feltűnik.

Amikor az asszonyok életmódja, munkája megváltozott és kevesebb idejük maradt a téli időszakban a hímzésre, vásárolhattak készen is falvédőket, de ezek már nem hímzett, hanem festett mintájúak voltak. Szín- és formaviláguk, szövegük a korábbiak emlékét idézte. Ezeken kontúrrajzokat és foltfestést egyaránt találunk.

A feliratok mondanivalójáról összességében elmondható, hogy nagyon sokféle gondolatot és sokféle üzenetet fogalmaztak meg a családok számára. Nem véletlenül, hiszen az akkori időben a családok a legtöbbet a konyhában tartózkodtak. Így mindig szemük előtt voltak a képek és írások, melyek leginkább a harmonikus, békés, nyugodt családi élet mintáját mutatták be, és közvetítették az ott élők felé.

Ilyen feliratok pl.:

• “Az én uram csak a vizet issza, nem is sírom lányságom vissza.”
• “Ha az ebéd sikerül, akkor a férjem megbékül.”
• “Nekem olyan ember kell, ki kocsmába nem jár el, aki sok pénzt keressen és csak engem szeressen.”
• “Ilyen asszony való nékem, mint az én kis feleségem.”

Nagyon sok bibliai idézetet, vallási témájú feliratot is találunk, melyekkel Istenhez fohászkodtak, a Gondviselő segítségét kérve.

• “Isten áldása lebegjen e ház felett.”
• “Dicsőség Istennek, békesség a földön a jóakaratú embernek.”
• “Dicsőség a mennyben az Istennek, békesség a földön az embernek.”
• “Erős várunk nékünk az Isten.”
• “Itt volt mellettem az Istenem, mikor bajban voltam, ő adott erőt énnékem.”

A harmadik jelentős témakör a szerelem, a boldogság, az elválás, a búcsúzás.

• “Aki engem szeretne, feleségül venne, ameddig él, biztosítom boldog ember lenne.”
• “Amikor majd nem leszek már, akkor tudd meg ki voltam néked.”
• “Egy búcsúcsókot adjak hát, és ott sírok majd, ahol senki se lát.”
• “Azt csicsergi a madár is az ágon, páros élet a legszebb a világon.”
• “A vén keringő dallamán, egy emlék messze száll.”

Ezeken kívül olvashatunk közmondásokat, tréfás feliratokat, a vendégfogadással, marasztalással, a takarékosság fontosságával foglalkozókat. Ismert nóták bevezető sorait is idézték, például: “Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát”

Tulajdonképpen minden olyan témakört felöleltek, amelyek az akkori emberek életében, gondolkodásában, vágyaiban, képzeletében megjelentek.

Méretük általában 70-80 cm x 45-50 cm volt.

A feliratok legtöbbször félkörívben felül és alul láthatók, de előfordul rövidebb szöveg esetén, hogy csak felül vagy alul, hosszabb szövegnél pedig középen is arányosan elrendezve.

A feliratokon túl minden falvédőn rajzot, képet is találunk. Leginkább a virág motívum jellemző. Általában rózsát, orgonát, tulipánt, bazsarózsát ábrázolnak. Az életképeknél gyakran láthatunk emberi alakokat, a vallási témájúaknál angyali alakokat.

Idilli képeket festenek a konyhai berendezésekről, felszerelésekről, női-férfi öltözetről, kinézetről. Vannak hagyományos ruhában, szép külsővel bemutatott szereplők, de a városiasabb környezet, öltözet is előfordul.

A külső teret ábrázoló háttérben rendezett falukép, templom jelenik meg.

Állatábrázolással is találkozhatunk. Cicákat, madarakat, kutyákat rajzoltak leginkább. Ezek fő- és mellékszereplői egyaránt lehettek a képeknek.

A falvédők szövege és képe szép összhangot alkot. Üzenete és ábrázolásmódja romantikus stílusú. A motívumok elrendezése szimmetrikus, gyakran a két oldal egymás tükörképe. Valamennyinek a szélére szegélyt varrtak, amely keretként szolgált, színe pedig mindig a hímzés vagy a festés színéhez igazodott. Vannak egyszínű és mintás szegélyek egyaránt. A régebbieknél inkább az egyszerű, az újabbaknál a gépi szövésű, főleg virágmotívumot ábrázoló szegély jellemző. A kész textília két felső sarkára akasztót varrtak, s ezek segítségével szögezték fel a falra.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A falvédő a XX. sz. közepén nagy népszerűségnek örvendett településünkön. A konyhák modernizációja, átalakítása véget vetett e textília használatának. Ma már nem készítenek, nem is nagyon használnak ilyet. Karcsán sikerült összegyűjtenünk az értéktárban egy kiállításra valót, melyhez értékelő leírás is készült.