A karcsai népi gyógyászat

A karcsai népi gyógyászat

 

Az elküldött anyag a karcsai népi gyógyászat gazdag forrása részletesen leírja, hogy milyen természetes anyagokat használtak az egyszerű háziasszonyok és a gyógyító asszonyok különböző betegségek kúrálására. Ezeket az anyagokat csoportosítva küldjük, külön a növényi eredetűeket, az álltai eredetűeket és az egyéb szereket. Sokféle „gyógyszer” emberi és állati gyógyításra is alkalmas volt. Az emberek gyógyítását mindig asszonyok végezték, míg az állatok körül inkább férfiak „dolgoztak”.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Napjainkban a gyógynövények és egyéb anyagok az emberek többségénél egyre inkább előnyt élveznek a mesterséges hatóanyagú tablettákkal szemben. Mindenki arra törekszik, hogy megismerje a leggyakoribb gyógyító hatású növényeket, fűszernövényeket.

Pár éve tanfolyamot tartottak településünkön a különféle gyógyító hatású növények megismertetéséért, melyen sok asszony tanulta meg e szerek használatát.

Az Önkormányzat is létrehozott 2016-2017-ben egy fűszerkertet, hogy a zöldfűszerek használatát a lakosság újra megismerje és megszeresse. Szeretnénk, ha az egészségügyi dolgozók és a háziorvos segítségével áttekinthetnénk a beküldött anyagot, s az általuk is jóvá hagyott igazi gyógyító hatásúakat újra népszerűsíthetnénk.

Nagy Géza: A falusi gyógyítóktól, gyógymódoktól az orvosig (részlet)

A karcsai emberek betegségüket a XIX. század végéig csak az itt élő javasasszonyokkal gyógyíthatták, mivel orvos ebben az időben kizárólag a megyeszékhelyen, esetleg nagyobb, gazdagabb helységekben működött. A Bodrogköznek ezen a részén az első körorvosi állást 1894. június 10-én hirdette meg Zemplén vármegye Törvényhatósága. Az állást Pácin székhellyel szervezték 500 forint évi fizetéssel és 200 forint úti átalánnyal. A pácini körzeti orvoshoz tartozott ekkor Szomotor, Kis Újlak, Bodrog Vécs, Nagy Kövesd, Kis Kövesd, Örös, Pácin, Karcsa, Karos, Luka / ma Bodroghalom/, Vajdácska, Alsó Berecki, Felső Berecki, Bodrog Szög, Bodrog Szerdahely, Kis Czigánd, Nagy Czigánd, Karád /ma Tiszakarád/ /Zemplén c. újság. 1894. 23. sz./

De még ha lett volna is orvos, akkor sem vették volna igénybe szolgálatait, mert az pénzbe került, az általa javasolt gyógyszert is csak pénzért kaphatta volna meg a beteg. Pénz pedig minden időben csak ritkán került az itteni parasztemberek kezébe. Ha pedig került is annak száz helye volt. Adót kellett fizetni, a felvett kölcsönt törleszteni, ruhát, lábbelit venni a családnak. Így azután betegség esetén legtöbbször a faluban ismert gyógyítóasszonyok gyógyszereit, ráolvasásait vették igénybe, ha már a házilag elkészíthető főzetek nem használtak. Mert a faluban nm volt olyan ház, olyan család, ahol a gyógyításra alkalmas különféle füvekből, növényekből, virágokból, gyökerekből, állati és egyéb anyagokból ne tartottak volna egy keveset. Amikor ezeknek a szezonja volt, minden házban akadt olyan ember, aki a család szükségleteire gondolva szedte, szárította, majd fajtánként, kis vászonzacskókba rakva a padláson, rendszerint a kémény mellett elhelyezte, hogy ha szükség lesz rá, akkor kéznél legyen.

A gyógynövények ismerete anyáról leányra öröklődött. Minden asszony igyekezett arra, hogy már kislánykorban megismertesse gyermekével néhány növény gyógyító hasznát. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki értett a különböző betegségek házi gyógyításához. Csupán csak néhány enyhébb és gyakran előforduló betegség kúrálását próbálták meg a háziak. Ha nem történt javulás, akkor más, tapasztaltabb gyógyítóhoz fordultak, mert a faluban volt néhány ilyen asszony.

A gyógyítást ezek az asszonyok mindig nagy titokzatossággal végezték. Amikor hozzákezdtek, a beteg mellől mindenkit elküldtek, és rendszerint imát mondtak. Ezeket az imákat ma már nem lehet gyűjteni, mert nem hagyományozódtak az elmúlt 30-40 esztendőben. Ezután megnézték a beteget, megtapogatták, majd meghallgatták panaszairól még a háziakat is. Miután ez megvolt, az orvosságot otthon készítették el, és azt elhozva megszabták a betegnek, hogy azt mikor és hogyan használja.

Ma, amikor az orvostudomány már természetes a beteg számára, megmosolyogjuk ezeknek a gyógyító asszonyoknak, embereknek a ténykedését. Akkor azonban szinte vakon hittek bennük, a tudományukban. Ha pedig működésük sikeres volt, akkor hírük a hetedik határig is elterjedt.

A gyógyításhoz felhasznált anyagok

Munkánkban igyekszünk sorra venni azokat az anyagokat, amelyeket az emberek és állatok gyógyítására egyaránt felhasználtak. Ezeket az anyagokat a gyógyítók tudatosan gyűjtötték amikor arra módjuk volt, és összegyűjtésük után szárították, tartósították, s úgy raktározták. A legnagyobb részüket a padláson tárolták, de jutott belőlük a kamrába is.

A gyógyító anyagok közül a legtöbb növényi eredetű volt. Ezek felsorolásánál először a népi, illetve közismert nevét adjuk a növénynek, majd zárójelben a növény latin nevét. Volt azonban néhány olyan növény is, amelyet nem sikerült azonosítanunk. Itt a latin név nem szerepel. A név után minden növénynél feltüntetjük, hogy milyen betegség gyógyítására használták.

Az állati eredetű anyagoknál is a fenti sorrendet követjük a latin név nélkül.

Végül közöljük azokat az anyagokat, amelyek egyik csoportba sem sorolhatók.

a./ Növényi eredetű anyagok

  1. Akácfa
    /Bobinia pseud-acacia/
    A virágát használták hűlés, megfázás, rekedtség ellen. Gyomorbántalmak, savasság ellenszere is volt.
  1. Anyarozs
    /Claviceps purpures/
    A levelét vízhajtóként, a termését nehéz szülés esetén használták.
  1. Apró mérges csalán
    /Urtica ureus/
    Tüdőgyulladás, tüdőbaj, köhögés ellen használtak belőle készített főzetet.
  1. Árvacsalán
    /Lamium purpures/
    Állapotos asszonyok használták bedörzsölésre végtag görcsölése esetén.
  1. Bab
    /Phaseolus vulgaris/
    Fejfájás, szédülés, magas vérnyomás esetén használták a héjából készült főzetet. Kutyaharapásnál a fognyomokra félbevágott fehér babszemeket tettek.
  1. Bárányüröm
    /Artemisa pontica/
    Malária, hasfájás, kólika, gyomorfájás, étvágytalanság esetén főzetét itták.
  1. Bodza
    /Sambus nigra/
    Epebaj, májbaj, hűlés, rekedtség ellen volt használatos a főzete.
  1. Bojtorján
    /Arctium minus/
    Vérhas esetén használt gyógyszer készült belőle.
  1. Borsmenta
    /Mentha piperita Huds./
    Hasfájás, kólika esetén főzetét itták. Teája nyugtató hatású volt.
  1. Békatörlevél
    Vágott, szúrt sebre alkalmazták.
  1. Birsalma
    /Cydonia oblonga/
    A köszvény gyógyszere került ki belőle.
  1. Burgonya
    /Solanum tuberosum/
    Nap égette seb kezelésére bármelyik fajta használható volt, a kelésre viszont csak a rózsaburgonyát használták. Gyulladt szemre is burgonyakarikát tettek, vagy a reszelt krumplit vászonra halmozva tették a szemre.
  1. Bürök
    /Conium maculatum/
    Gyomorfájásra használatos gyógyszer volt.
  1. Cintórium
    /Centauriuk pulchellum/
    Fáradtság, fehérfolyás elleni gyógyszer készült belőle.
  1. Csipkebogyó
    Szívbetegség, hűlés, megfázás, rekedtség ellen használták.
  1. Csudafa – Beléndek
    /Hyscyanus niger/
    Fejfájás esetén használták. Hűlés, megfázás, rekedtség, hasfájás gyógyszere.
  1. Folyóka
    Vágott, szúrt sebre használták.
  1. Fokhagyma
    /Allium sativum/
    Giliszta ellen, megfázás ellen volt használatos, de általános jótékony hatást tulajdonítottak neki.
  1. Földi bodza
    /Sambucus ebulus/
    A szoptatós asszonyok emlőfájás ellen használták.
  1. Fülbecsavaró – Fülfű
    /Sempervivum tectorum/
    Fülfájás esetén volt használatos.
  1. Fűzfa – Ficfa
    /Salix triandara/
    Ha a tehén kérője megállt, fűzfavesszőt rágattak vele, ha étvágytalanságát akarták gyógyítani, akkor a levelét főzték meg, és a főzetét itták.
  1. Gabonaliszt
    Kelés gyógyítására használták.
  1. Galagonya
    /Crataegus oxyacantha/
    Megfázás, hűlés, köhögés, ellen használatos.
  1. Pimpóka
    /Taraxacum bessarabicum/
    Epebaj, májbaj elleni gyógyszer készült belőle.
  1. Gyolcshagyma
    Kelésre, gyűlésre volt használatos.
  1. Hársfa
    /Tilia cordata/
    A virágából készült teát hűlés, megfázás, rekedtség esetén itták.
  1. Hasznosfű
    /Pimpinella saxsifraga/
    Fogfájás ellen használták.
  1. Igézőfű
    Szemmel verés ellen volt használatos.
  1. Kakukkfű
    /Thymus vulgaria/
    Fogfájás, fejfájás, hasfájás, ellen és seb kötésére használták. Kiváló fűszernövény is volt.
  1. Kannamosó
    /Equisetum ramosissium/
    Epebaj, májbaj, görcs, szívbetegség, vízhajtás, vesebetegség, hólyaggyulladás ellen volt használatos.
  1. Kapor
    /Anethum graveolens/
    A fájdalmas havi vérzés gyógyszere volt.
  1. Káposzta
    /Brassica oleracea/
    A savanyú káposztával a fagyott testrészt borogatták, veres káposztát vízkórság ellen használtak.
  1. Kígyó harapta fű
    /Teurcium scordium/
    Gyűlés, pattanás, vágás, szemgyengülés gyógyszere volt.
  1. Kökény
    /Prunus spinosa/
    Virága vérszegénység, székrekedés, vizelethajtás gyógyszere volt.
  1. Köménymag
    /Carum carvi/
    Hasfájás, kólika ellen volt használatos.
  1. Kutyatej
    /Euphorbia palustris/
    Fogfájás ellen használták.
  1. Len
    /Linum usitatissium/
    A magjából készült lisztből tályogra és szoptatós asszony mellére készítettek kenőcsöt.
  1. Lósóska
    /Rumex acetosa/
    A hasmenés, fejfájás, kólika és rüh gyógyszere volt.
  1. Macskagyökér
    /Valeriana officinalis/
    Nyugtatóként használták.
  1. Madársüveg
    /Cephalantera rubra/
    Lázcsillapítóként volt használatos.
  1. Mályva
    /Malva neglecta – papsajt és Althaea officinális/
    Az elsőt kelés és mellbaj gyógyítására, az utóbbit gyűlés és méhcsípés ellen használták.
  1. Maszlag
    /Datura stramonium/
    Halászáskor halbolondításra használták.
  1. Mezei mályva
    /Lavatera thuringiaca/
    Daganatra használták.
  1. Mák
    /Papaver somniferum/
    Főzetét álmatlanság ellen itták. A főzet a héjából készült.
  1. Meggyfa
    /Prunus cerasus/
    Pokolfakadék /orbánc/ ellen használták a mézgáját.
  1. Mérges csalán
    /Urtica dioica/
    Főzete hajhullás, hideglelés ellen, míg a zöld növény reuma ellen volt használatos.
  1. Napraforgó
    /Helianthus annuus/
    Szédülés ellen volt használatos.
  1. Orbáncfű
    /Hypericum tetraptreum/
    Vágott sebre, gyűlésre használták.
  1. Orsófű
    Vesebetegség ellen volt használatos.
  1. Paradicsom
    /Capsicum lycopersium/
    A körömgyulladás, kelés, gyűlés gyógyszere volt.
  1. Pemete fű
    /Marrubium vulgare/
    Köhögés elleni gyógyteát készítettek belőle.
  1. Petrezselyem
    /Petroselinum hortense/
    Vízhajtóként, pattanásra, tehén kérőjének elindítására használták.
  1. Pokolfű
    /Succisa pratensis/
    Hólyagos betegségek gyógyszere volt.
  1. Sárgarépa
    /Daucus carota/
    Ínszakadás, íngyulladás esetén külsőleg használták.
  1. Sóskarengő
    /Rumex acetosa/
    Hasmenés elleni gyógyszer készült belőle.
  1. Sulyom
    /Trapa natans/
    Héjának főzetével a bolhákat pusztították.
  1. Szeder
    /Rubus caesius/
    A leveléből készült főzetet megfázás, köhögés ellen használták.
  1. Szeméremvirág – földibodza
    /Sambucus ebulus/
    Szédülés ellen használatos.
  1. Szentantalfű
    Pattanásra tették.
  1. Szentjános virág
    /Salvia sclarea/
    Sömörög gyógyítására használták.
  1. Szénapor
    A belőle készült fürdővel a derékfájást kúrálták.
  1. Szikfűvirág – székfűvirág
    /Matricaria chamomilla/
    A szemgyulladás, daganat, hűlés, megfázás, rekedtség, gyulladás, sömörög gyógyítója volt.
  1. Szilvalekvár
    Székrekedés ellen volt jó.
  1. Szilvafa
    /Prunus domestica/
    Mézgáját a pokolfakadék gyógyítására használták.
  1. Szőlőlevél
    /Vitis vinifera/
    A tályog és a kelés gyógyítására volt használatos.
  1. Szőlővessző
    /Vitis vinifera/
    Szemgyulladás gyógyítására használták a megvágott vessző nedvét.
  1. Tisztesfű
    /Stachys palustris/
    A szoptatós asszony mellfájását gyógyította.
  1. Tavaszi kankalin
    /Primula veris/
    Lázcsillapító hatása volt.
  1. Tavaszkikerics
    /Bulbocodium vernum/
    Lázcsillapító hatása volt.
  1. Tengerhagyma
    /Scillae bulbus/
    Lábbeli által okozott seb és egyéb gyulladás gyógyítására.
  1. Torma
    Armoracia /rusticana/ lapathifolia/
    A tüdőgyulladás gyógyítására használták.
  1. Tök
    /Cucurbita maxima/
    A termést a tehén tőgyének gyógyítására, a levelét és virágát gyűlés gyógyítására használták.
  1. Tölgyfa
    /Quercus robur/
    Kérgét hasmenés gyógyítására használták.
  1. Útilapu
    /Plantago lanceolata/
    Gyulladás, vágott seb, hasmenés gyógyszereként használták.
  1. Vöröshagyma
    /Allium cepa/
    Fülfájás, szamárköhögés, mérges pattanás, daganat, bélcsavarodás, hasfájás, kólika, kelés, gyűlés, tehén kérőjének gyógyításaként használták.
  1. Zeller
    /Apium graveoleus/
    Vízhajtóként használták.
  1. Zsálya
    /Salvia offoconális/
    Gyomorfájás, seb, fáradtság gyógyítására használták.

b./ Állati eredetű anyagok

  1. Aludttej
    Gyűlést, szemgyulladást, gyógyítottak vele.
  1. Csuka szíve, mája
    Hideglelés ellen volt gyógyszer.
  1. Ecet
    Hasmenés ellen használták.
  1. Főtt tojás
    Hasmenés, vérhas gyógyszerként volt jó.
  1. Juhláb
    Ijedtség gyógyításának volt gyógyszere.
  1. Kacsatoll
    Gyűlés gyógyszere volt.
  1. Kancatej
    Köhögés esetén itták.
  1. Kígyóháj
    A gyengén látást gyógyították vele.
  1. Kőrisbogár
    Veszett kutya harapása esetén volt gyógyszer.
  1. Kutyaszőr
    Kutyaharapást gyógyítottak vele.
  1. Libazsír
    Gyűlés gyógyítására használták.
  1. Lószőr
    Szemölcs, tyúkszem gyógyítására használtak.
  1. Méz
    Köhögés, torokfájás elleni gyógyszer volt.
  1. Pióca
    Derékfájás, fejfájás, gutaütés elleni gyógyszerként használták.
  1. Sonkoly /méhviasz/
    Daganatok gyógyításának fontos szere volt.
  1. Szalonna
    Ecetbe mártva a gyűlésre vagy más sebre használták.
  1. Tehéntrágya
    Gyulladás, gyűlés gyógyszereként használták.
  1. Tej
    Részegség, hűlés és székrekedés gyógyítására használták.
  1. Tojásfehérje
    Az égett testrészt kenték be vele.
  1. Vaj
    Sebre használták.

c./Egyéb anyagok

  1. Anyatej
    A kisgyerek csipás szemét mosogatták vele.
  1. Borecet
    Gyengeség elleni gyógyszert készítettek belőle.
  1. Csuporvetés
    Bélcsavarodás, kólika gyógyítására használták.
  1. Élesztő

            A magzatelhajtás fontos gyógyszere.

  1. Érvágás

            Gutaütés, agyvérzés ellen alkalmazták.

  1. Forró vasaló

            Reuma ellen alkalmazták.

  1. Hamu

            Torokfájás ellen alkalmazták.

  1. Vizeletbe mártott ruha

            Sömörög ellen használták.

  1. Kénkő

            A rüh elleni gyógyszer anyaga volt.

  1. Kocsikenőcs

            A lábbeli által feltört lábat gyógyították vele.

  1. Mészpor

            A vérzés csillapítására használták.

  1. Olaj /napraforgó, repce, len és egyéb/

            Epebaj, májbaj székrekedés elleni gyógyszer egyik anyaga volt.

  1. Oltott mész

            Égési sebet kezeltek vele.

  1. Pipamocsok

            A sömörögöt gyógyították vele.

  1. Rézgálic

            Hályogot, kocikot gyógyítottak vele.

  1. Rózsaméz

            Csecsemők szájpenészét gyógyították vele.

            Derékfájás, kólika, torokfájás esetén melegítve alkalmazták.

  1. Szappan

            Pépet készítettek belőle és gyűlésre rakták.

  1. Szenesvíz

            Szemmel verés elleni gyógyszer volt.

  1. Szenteltvíz

            Fülfájáskor a fülbe cseppentettek belőle.

  1. Szent György-napi harmat

            Szeplő, májfolt ellen használták.

  1. Ár /szúrószerszám/

            Az ellésben legyengült, felállni nem tudó tehenet ezzel gyógyították.

  1. Timsó

            Hályoggyógyítására használták, vérzést állítottak el vele.

  1. Tömjén

            Fogfájáskor használták.

  1. Üvegdarab porrá törve

            Hályogos szemet gyógyítottak vele.